Bun volt a szo

Bun volt a szo1970. februar 13-an Brassoban a Roman Kommunista Part szekhaza elott egy nagyajtai magyar fiatalember benzinnel leontotte es felgyujtotta magat, igy tiltakozva a kommunista diktatura es a Securitate tulkapasai ellen. A roman politikai rendorseg megfigyelese alatt allo ferfi harom honap mulva, majus 15-en belehalt sebeibe. O volt az a Moyses Marton, egykori kolozsvari egyetemi hallgato, aki a lengyel Ryszard Siwiecet, a cseh Jan Palachot es tovabbi cseh es szlovak tarsait, a magyar Bauer Sandort kovette, a roman Liviu Babest pedig megelozte az onkentes tuzhalalban. O volt az egyike annak a 21 embernek, akik a szovjet megszallasi ovezetben 1966 es 1989 kozott onegetessel fejeztek ki politikai tiltakozasukat. Moyses Marton nyiltan egyutterzett az 1956-os magyar forradalommal. Kezdemenyezesere 1956. november 11-en harom baroti kozepiskolas diaktarsaval nekivagott a roman-magyar hatarnak, hogy azon atszokve a szabadsagharcosokhoz csatlakozzanak. Tervuk nem sikerult. 1960. november 22-en a kolozsvari Babes-Bolyai Tudomanyegyetem bolcseszkaran akkor elsoeves Moysest a Securitate letartoztatta, es egyebek mellett a forradalom melletti kiallasa, a hataratszokesi kiserlet es a kommunista diktaturat biralo magatartasa miatt a kolozsvari katonai torvenyszek jogerosen ketevi politikai bortonre itelte. Szabadulasa utan nem tanulhatott tovabb, minden kitoresi kiserlete meghiusult. Majd eljott 1970. februar 13-a. Bune csak a szava volt.