Pacsirta

Kosztolanyi 1924-ben megjelent Pacsirta cimu regenye a szazadfordulo Magyarorszaganak - elsosorban a videki elmaradottsagnak - kritikajat adja, de a parlagisag mellett a szecesszios (dekadens) modernseg divatjat is kipellengerezi. A kortarsak mind egyetertettek abban, hogy az iro a cimszereplot "legendasan csuf" hugarol mintazta. Kosztolanyi errol egyik nyilatkozataban sem beszelt, de nem is tagadta, hogy egy altala ismert venlany alakja adta az alapotletet. A regeny masik fontos eletrajzi vonatkozasat a cselekmeny helyszineul szolgalo videki kisvaros, Sarszeg es Szabadka azonositasanak lehetosege adja. Kosztolanyi tobb alkalommal is kifejtette velemenyet szulovarosa viszonylagos elmaradottsagarol. Sok helyutt azonban - kulonosen az elso vilaghaboru, a forradalmak es a trianoni bekeszerzodes utan - Szabadkat az elveszett ertekek es a letunt boldog gyermekkor jelkepekent emliti.